A Szentsimoni római katolikus templom festett famennyezete:

R. Tombor Ilona szavai szerint: "Szent Simon katolikus templomának festett mennyezete a legértékesebb e vidéken, sőt országos viszonylatban is számottevő, mert Magyarország mai területének egyetlen megmaradt XVII. Századi mennyezete. Ritkasági értékét emeli, hogy katolikus templomban van."

Milyen lehetett ezelőtt? A régi nyilván elpusztult a vészek idején. Falai együtt épültek a pillérekkel. Így viszont az eredeti mennyezet akár boltíves is lehetett. Ilyen vastag kőfal pillérekkel való megerősítése kicsit túlzás lett volna a deszkamennyezethez.

A tények: a mennyezetet Pozsgai Mátyás lelkész, 1650-ban készíttette. A török 1554-től 1593-ig Fülek(30km) ura, 1596-ban elfoglalja Egert is . 1604-1625 között Bocskai és Bethlen Gábor több hadjáratot vezetnek Putnok és Fülek között. A falu földesurai a Széchyek, akik közül Széchy II. György többször állt át a király illetve az erdélyi fejedelem pártjára, illetve ezzel együtt cserélte hitét is katolikusról reformátusra és vissza. Igaz ez Wesselényi Ferencre is (Széchy Mária férje) aki 1652-ben birtokolja Szentsimont. 1636-ban Pálfalvay főesperes a korábbi 102 katolikus Gömör-megyei plébániából csak hármat talál: Krasznahorkaváralját, Harkácsot és Szentsimont. A szentsimoni pap mindkét kezét levágták a bocskaiánusok. Az egyik tábla latin idézete is a hitehagyott pásztorokat ostorozza. A díszítések viszont inkább a református templomokéhoz hasonlítanak

A hatalmas tölgyfagerendákat 24 deszkatábla takarja el, melyekre változatos mintákkal és finom élénk színekkel reneszánsz, magyaros minták kerültek. „Feltűnik a díszítmények zsúfolt elhelyezése, több mezőn végtelen mustra szerint. A szerkezetük általában két- vagy négyrészes szimmetriára épül. A díszítmények rajza kalligrafikus és változatos. Legjellegzetesebb motívumok az akantuszból képzett tulipánok, palmetták, rózsák, rozetták, vázák, olasz koszorúk, szőlőfürtök, hármas levelek és a sok apró pöttyös-vonalas térkitöltő elem. Az egyik táblán négy-négy stilizált páva bújik meg az átlósa elhelyezett díszítmények között.” – R. Tombor Ilona szerint. Némelyeken különböző feliratok találhatók, melyek a mesterekről, a készítés idejéről tudósítanak és a ma is élő családok neveivel találkozhatunk. Stílusában késő reneszánsz ez a mennyezet is, mint a többi hasonló, korabeli munka. Indás keretdíszeiben még gótikus emlékképek élnek. A barokknak nyoma sincs. Színben is, rajzban is kulturált ízlésre valló munka. A két mester rajza teljesen egybehangolódik. Csak aprólékos elemzéssel próbálhatnánk meg szétválasztani kezük vonásait A táblákat időtálló emulzióval kevert porfestéssel készítették (nem olajjal).

A mennyezet felújítása 1948-ban Bátki József salgótarjáni művész, és Csomor Ernő esperes, plébános nevéhez fűződik. Napjainkban dr. Papp Gábor és dr. Gyárfás Ágnes elemzéseinek köszönhetően vált újra közismertté a művészettörténészek között.



websas.hu

KEZDOLAP TÖRTÉNET
HÍREINK PROGRAMOK
TEMPLOM
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
FOTÓTÁR
LETÖLTÉS
FÓRUMELÉRHETOSÉGEINK