websas.hu

KEZDOLAP TÖRTÉNET
HÍREINK PROGRAMOK
TEMPLOM
TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
FOTÓTÁR
LETÖLTÉS
FÓRUMELÉRHETOSÉGEINK



Rövidített "tárlatvezetés":


1. Szentsimon 1914-ben
A falu kb 900 lakosú, Gömör megyéhez tartozik ( a Hangony patak alkotja a megyehatárt) Járási székhely Rimaszécs-Feled (15km), megyeszékhely Rimaszombat. (30km). A hangonyi körjegyzőséghez tartozik, de plébániájához Alsó és Felsőhangony, Uraj, Susa és Jéne is hozzá van csatolva. Lakói főleg kisparasztok, egykori jobbágyok ivadékai, a legnagyobb birtokos Grossz Miksa 200kh, és az egyház kb 50 hold földdel. Még kevesen járnak az ózdi gyárba dolgozni. Éppen folyik az új templom építése a falu közepén, amikor hozzák a mozgósítási parancsot autóval. A Szent János kápolnánál pihenő kissé kapatos éjjeli "bakter" rémülten zörgeti fel a legközelebbi házban lakó harangozót: "Gyula kelj fel, mert olyan szeker ment a falun végig, Hangony fele, hogy nem volt előtte ló, csak lámpa".
2. A Mozgósítás a bevonulási körzetek szerint:
a közös 25.gyalogezredhez Losoncra, a kassai 5. honvéd huszárezredhez, a 80. honvéd gyalogezredhez Rimaszombatba. Néhányan tüzéralakulathoz, pl. Kovács Lőrinc Árpád - mert cséplőgép tulajdonosként ismerős neki a gépészet -
A 38cm-es Osztrák Magyar mozsárágyú.
3. Fegyverzet, felszerelés jól látszik a fotókon:
Manlicher ismétlőpuska, szurony, bakancs, lábszártekercs, köpeny-sátorlap, "bornyú", kulacs, a gyalogsági ásó csak később lesz a felszerelés része,későbbi megjelenésű a Swarc-lause géppuska.
4. A frontok, ahol jártak::
A többség Galíciában, Szerbiában, a román majd az olasz fronton. Ennek megfelelően a néhány szerencsésen könnyű sebesüléssel hazatért kivételével, orosz fogolyként Turkesztánból, olasz fogságból többen jönnek haza 1920 után. Vanm akit szekéren hoznak haza Galíciából holtan (Kovács Lőrinc Bálint). Itthon Tanácsköztársaság- a 39.dandár átvonulása, majd a román "rendcsinálás".
5. Trianon, 20 éves béke a felkészülés jegyében:
O rszághatár a falu határa, korábbi kapcsolatok megszűnése. Megindul a csempészkedés, majd a Szlovákiában rekedt magyarok menekülthulláma. Velük pótlódik a háborús veszteség. Megnő a földnélküliek aránya a falun belül. Kialakul az ózdi gyár felé a szorosabb kapcsolat. A harmincas évekre új erőre kap a helyi közművelődés, a Dalárda, a népszínművek, a leventeoktatás.
6. Az ország gyarapítás időszaka:
A fiatalabb frontot megjárt (40 év körüli) tartalékosok Felvidéki visszacsatolási kísérlete a Hangonyi őrs állományával Felcsíki Gábor százados vezetésével. Egy hónappal az első bécsi döntés előtt, máig tisztázatlan körülmények közt (valószínűleg parancs nélkül). Következmények: a kacagói kis temető 8 halottja -Bellér kata Arzén nagyezüstje) -1938-as dátum a szentsimoni emlékművön. A mai napig agyon van hallgatva, alig tudnak róla. 1939-45 között a katonák főleg a miskolci 13. gyalogezred kötelékébe kerülnek. 13/III. tornaljai zászlóalj. www.13.gyalogezred.hu A Don kanyarban védőkörlet a scsucsjei hídfő, az első szentsimoni halott 1942 augusztus 9.-én Kovács Dúl Ágoston. A Doni áttörés január 14.-én Márki közelében éri őket, a pusztulásuk március elejéig követhető. Hadifoglyok, hadiárvák, eltűntek.
7. A világháborúk áldozatainak szentsimoni emlékműve
Az a falu ahol 18 önállóan épített kereszt van szerte a határban és az utcákban, csak 2000-ben építteti meg az alapítvány jóvoltából az emlékművet. Különlegessége: Az 1938-as évszám megjelenése a rimavölgyi betörés emlékezetére, a falu elpusztított zsidó lakosainak neve is rajta van az emlékművön.
8. Egyéni emberi tragédiák, sorsok ( részletezve az emlékműmakett mellett)
Vitéz Balyi László és fia Kálmán története: (Galícia, géppuskás szakaszparancsnok vitézségi érem, a fia Miskolci híradósegységgel a Doni fronton a vonaltól 120km-re, eltűnt Novi Oszkolnál)
Bellér kata Arzén ( harcol az első világháborúban, tartalékosként a Kacagó-pusztán (ma Oravka) géppuska sorozat végez vele)
Kónya zsófi István, és testvére Zoltán. Részt vesznek a Felvidék és Erdély visszacsatolásában, Zoltán tisztesként a doni vezérkarhoz van beosztva, amikor eltűnik.
Kovács vergőzse József (Pál), és öccsei Gyula, és Dezső. A kettős névadás miatt elkerülik egymást az olasz fronton ahol József eltűnik. Gyula 1920-ban tér haza olasz fogságból, tagja a hangonyi századnak, 1944-ben szerelik le, 89 évig élt. Az 1911-es születésű Dezső túléli sebesülten a Don kanyart, hazatér.
Bellér barta Dániel – olasz front, fogság 1938-ban a hangonyi zászlóalj tagja, 1944-ben még mindig katona. Magas kort ért meg.
Varga Ernő Gábor, a dontól hazatér sebesülten, leszerelik . Itthon 1944 dec 18.-án egy nappal az oroszok bevonulása előtt Borsodszentgyörgy felé megy , a felesége elé, pár múlva tarkón lőve a Hangony-Darnya közti út mellett találják meg.
Grossmann László (Faludi). A doni hadsereg tagja, sebesül, kitüntetik, hazatér -1944-ben Auswitz-be szállítják zsidó származása miatt. 2002-ben halt meg Miskolcon.

Ízelítő a kiállítás anyagából fotótárunkban.

Vissza a látnivalók oldalra

Tárlatvezetés